
- Sok autista gyermek szülője kétségbe van esve a hatékony kezelési lehetőségek hiánya miatt
- Az orvosi kannabisz gyakran az utolsó reményt jelenti gyermekük állapotának javulására
Autizmus és kannabisz dióhéjban
- Az autizmus olyan rendellenességek csoportja, amelyek befolyásolják az agy fejlődését, és kommunikációs problémákat, a társas interakció nehézségeit, sőt néha önsértésre való hajlamot is okoznak.
- Az autizmust genetikai mutációk és külső hatások kombinációi okozzák, például a fogantatáskori előrehaladott életkor vagy a terhesség alatti szövődmények.
- Az autizmussal élők kezelésénél az orvosok inkább a terápiára összpontosítanak, például a szociális készségek elsajátítására és a viselkedés megváltoztatásának kísérletére, mint a gyógyszerek alkalmazására.
- Az autizmus kannabisszal történő kezeléséről eddig nem készültek hivatalos vizsgálatok, mégis egyre több pozitív beszámoló érkezik orvosoktól és szülőktől.
- A hivatalos tudományos adatok hiánya visszatartja az orvosokat attól, hogy a kannabiszt hivatalos autizmus elleni gyógyszerként engedélyezzék.
- A kannabiszban található aktív vegyületek nagy száma megnehezíti a gyermekek számára megfelelő adag meghatározását, ezért alakultak ki viták az alkalmazásáról az orvostársadalmon belül.
Az autizmus és a kannabisz körüli vita
Az orvosi kannabisz beteg gyermekeknek való adása még mindig nagyon vitatott téma, és mivel hiányoznak a hatékonyságát autizmus esetén megerősítő hivatalos vizsgálatok, az orvosok egyszerűen nem engedik meg maguknak, hogy kannabiszt írjanak fel.
A hivatalos vizsgálatok súlyos hiányának fő oka az, hogy az egészségügyi intézmények tartanak attól, hogy gyermekeken teszteljék a kannabiszt a benne található számos aktív vegyület (kannabinoidok) miatt, amelyeket potenciálisan kontrollálhatatlan változóknak tekintenek.
Empirikus adatok hiányában azonban egyre több anekdotikus bizonyíték lát napvilágot, amelyek azt mutatják, hogy a kannabisz boldogabbá és egészségesebbé teszi az autista gyermekeket, ami több orvos figyelmét is felkeltette.
„Az anekdotikus állításokat nem szabad figyelmen kívül hagyni” – mondja Dr. Daniel Piomelli, a világ egyik vezető neurológusa és az endokannabinoid-rendszert vizsgáló kutatója. A University of California-Irvine munkatársai jelenleg nem fontolgatják, hogy kannabiszt írjanak fel autizmus kezelésére, de tisztában vannak a növekvő érdeklődéssel. „Az anekdotikus állítások számunkra jelzésértékűek. Arra utalnak, hogy itt van valami, amit meg kell erősíteni vagy ki kell zárni.”
Pontosan ezt próbálja megtenni Dr. Giovanni Martinez, Puerto Ricó-i klinikai pszichológus. Többek között ő alapította a SURF4DEM alapítványt, amely az autizmussal élő gyermekeket és családokat ismerteti meg a szörfözés terápiás tulajdonságaival és hatásaival.
Martinez jelenleg az autista gyermekek CBD-kivonattal történő kezelésének terápiás lehetőségeit vizsgálja, és ígéretes eredményekről számol be. Leír egy konkrét esetet, amikor egy gyermek először szólalt meg, miután kenderolajat kapott, amelyet naponta kétszer használt. Ezenkívül mindössze háromhetes kezelés után egy addig nem beszélő gyermek jelentős előrelépést mutatott a beszédkészségben.
Martinez arról is beszámolt, hogy: „Kezdetben a gyermek annyira frusztrált volt amiatt, hogy nem tud kommunikálni, hogy rosszul viselkedett és önmagát sértette. Most, hogy ki tudja fejezni magát, nevet és élvezi az életet. Csodálatos látni egy gyermeket, aki kezdetben nem tudott kommunikálni, majd jobb életminőséget ér el önmaga és családja számára.”
Joey's Strain
Egy másik sikertörténet Mieke Hester-Perezhez fűződik, aki az Unconventional Foundation for Autism alapítója és a Cannabis Science vállalat igazgatótanácsának tagja. Mieke konzervatív családból származik, amelynek tagjai mélyen gyökereznek a rendőrségi szolgálatban, ami egy kannabiszpárti szószóló esetében legalábbis szokatlan. Ugyanakkor ő Joey édesanyja is, annak a fiúnak, akinek számára Aaron Justin a Buds and Roses Collective-től Kyle Kushman mesternemesítővel együtt kinemesítette a Joey's Strain fajtát.
Hester-Perez csak akkor fordult a kannabiszhoz, amikor az autizmussal élő Joeynál Duchenne-kórt, egy ritka és agresszív degeneratív izombetegséget diagnosztizáltak. Az orvosok szerint már csak 6 hónapja volt hátra, amely alatt súlyos mellékhatásokkal járó gyógyszerkeveréket kellett szednie. Ráadásul ekkor már naponta mintegy 13 különböző tablettát szedett.
Miközben kevésbé ártalmas kezelési módszereket keresett, amelyek meghosszabbíthatták Joey életét, Hester-Perez rátalált a kannabiszra. Kíváncsiságból elkezdett a fiának orvosi kannabiszt tartalmazó ételeket adni. Nem sokkal ezután Joey elkezdett szemkontaktust teremteni, ami az autista gyermekeknél gyakori probléma. A kannabiszos ételek az étvágyát is serkentették, és Joey hízni kezdett. Most, 6 évvel a halálos diagnózis után Joey boldog, társaságkedvelő és virágzó gyermek.
A jó eredmények ellenére Hester-Perezt az orvosi és tudományos közösség egyes szakemberei kritikával illették. Hester így reagált: „Amíg nem jártad végig azt az utat, amit Joey és én bejártunk, amíg nem láttad, milyen volt ez a gyermek, mielőtt elkezdte a kannabiszt, és mennyit fejlődött azóta, mennyivel jobb lett az élete, addig nem ítélkezhetsz.”

Mi az autizmus?
Az autizmus vagy autizmusspektrum-zavar (ASD) az agy fejlődését érintő összetett zavarok gyűjtőneve. „Spektrumként” az ASD eltérő mértékben érinti az egyéneket, de általában az autizmussal élő személy három fő tünettől szenved:
- Kommunikációs problémák
- A társas interakció problémái
- Ismétlődő, többnyire önsértő viselkedésminták
Míg egyes ASD-vel élő gyermekeket értelmi fogyatékosnak tekintenek, másokat „magasan funkcionálónak” írnak le – például kiemelkedőek lehetnek a zenében, a matematikában vagy a művészetekben. Ezenkívül egyes tünetek az életkor előrehaladtával javulhatnak. Más autista gyermekek azonban nem tudnak kommunikálni, és önsértő viselkedést mutathatnak.
A Center of Disease Control and Prevention becslése szerint az Egyesült Államokban született gyermekek 1,5%-a, vagyis 68-ból 1 kapja meg az ASD diagnózist. A diagnosztizált gyermekek száma az elmúlt 40 évben a tízszeresére nőtt, a fiúk pedig ötször gyakrabban hajlamosak az autizmusra, mint a lányok.
Mi okozza az autizmust?
Egészen a közelmúltig a válasz így hangzott: „Nem tudjuk.” Ma azonban már tudjuk, hogy nem csak egyetlen oka van. A kutatások szerint az autizmus a korai agyfejlődésre vezethető vissza.
A kutatók csak az elmúlt években azonosítottak számos mutációt és ritka genetikai elváltozást, amelyek közül több is katalizátorként szerepet játszhat az autizmus kialakulásában. Más esetekben az autizmust a korai agyfejlődést befolyásoló környezeti hatások és genetikai hajlamok kombinációja okozhatja.
Az olyan csoportok, mint az Organization for Autism Research, olyan kutatásokat finanszíroznak, amelyek célja az autizmus fiatalabb korban történő felismerése, mivel a legszembetűnőbb tünetek a 2–3. életévben jelennek meg. A korábbi diagnózis tehát hatékonyabb kezelést jelenthet.
További kockázati tényezők lehetnek:
- A szülők életkora a fogantatáskor
- Az anya betegsége a terhesség alatt
- Problémák a terhesség vagy a szülés során, például a gyermek agyának elégtelen oxigénellátása
Ezek a hatások önmagukban egyike sem okoz autizmust, de genetikai hajlammal kombinálva nő a kockázat. Biztató bizonyítékok szerint azonban a nők csökkenthetik annak kockázatát, hogy gyermekükben autizmus alakuljon ki, ha sok folsavat tartalmazó étrendet követnek, és a fogantatás előtt és után terhesvitaminokat szednek.
Az autizmus jelenlegi kezelési módszerei
Minden autista gyermek egyedi. Ami az egyik gyermeknél működik, az a másiknál kedvezőtlen hatást válthat ki.
A legkevésbé vitatott kezelési forma a viselkedésterápia, amely például a szociális készségek fejlesztését vagy a szülők által vezetett, terapeuta felügyelete alatt zajló foglalkozásokat foglalja magában. A vizsgálatok két, a gyermek korai éveiben alkalmazott viselkedési beavatkozás pozitív hatását mutatják:
- Az alkalmazott viselkedéselemzésen alapuló Lovaas-modell
- Early Start Denver Model
- További vizsgált és igazolt terápiák, amelyek hatékonyak lehetnek:
- Pivotal Response Therapy
- Floortime
- Verbális viselkedésterápia
Az életkor előrehaladtával egyre hatékonyabbak az átfogóan strukturált terápiás tevékenységek, a szociális készségek fejlesztése, a mozgáskészségek fejlesztése és a beszédtréning.
Meglepő módon nagyon kevés gyógyszert engedélyeztek autizmusra. Valójában csak két engedélyezett gyógyszer létezik az autizmushoz társuló ingerlékenység ellen, de még egyetlen olyan gyógyszert sem engedélyeztek, amely az autizmus 3 fő jellemzőjét kezelné – a kommunikációs problémákat, a társas interakció problémáit és az ismétlődő viselkedésmintákat.
A 2 engedélyezett gyógyszer:
- Risperdal
- Abilify
Bár ez a két gyógyszer enyhülést hozhat azáltal, hogy csökkenti az ingerlékenységet, az önsértő viselkedést és az agressziós kitöréseket, súlyos mellékhatásokkal is járnak, például cukorbetegséggel, jelentős súlygyarapodással, gynecomastiával (férfiaknál a mell megnagyobbodása), mozgásszervi megbetegedésekkel és szívproblémákkal.
A többi elérhető gyógyszer vagy csak kísérleti jellegű, ismeretlen kockázatokkal, vagy az autizmushoz hasonló állapotokra szánt gyógyszer, mint például az ADHD (figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar), az alvászavarok és a depresszió.
Például:
- SSRI-k (antidepresszánsok)
- Stimulánsok, mint a Ritalin vagy az Adderal
- Naltrexon, az alkohol- vagy opiátfüggőség elleni gyógyszer, amely csökkenti az ismétlődő önsértő viselkedést.
Fontos megjegyezni, hogy e gyógyszerek egyikét sem tesztelték klinikailag a kockázatok vagy a pozitív hatások szempontjából autista gyermekeknél. Ezenkívül a megfelelő gyógyszer és a megfelelő adag meghatározása legalábbis problematikus.

Kezelhető-e az autizmus kannabisszal?
Egyre több autista gyermek szülője fordul a kannabiszhoz, mert csalódott a kezelési lehetőségek hiánya miatt. Sokan közülük hallottak a kannabiszos kezelés hatékonyságáról szóló beszámolókat, mások pedig az epilepsziás gyermekeknél elért ígéretes eredményekről olvastak. Ezeket az állításokat alátámasztó klinikai vizsgálatok azonban még nem léteznek.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne lennének ígéretes kutatások:
- Dr. Dario Siniscalco 2013-as vizsgálata megállapította, hogy a kannabisz bizonyos funkciói, pontosabban a CB2-receptorokra gyakorolt hatása, az autizmus kezelésében is hasznosak lehetnek.
- Dr. Csaba Foldy által a Nápolyi Második Egyetemen a Stanford University Medical School közreműködésével 2013-ban közzétett vizsgálat megállapította, hogy az endokannabinoid-jelátvitel változásai hozzájárulhatnak az autizmus kialakulásához.
- Az Autism Research Institute szerint az orvosi kannabisz enyhíti a szorongást, a pánikbetegséget, a dühkitöréseket, a tárgyak rongálását és az önsértést.
- Dr. Daniele Piomelli és Dr. Olivier Manzoni megállapította, hogy a kannabisz bizonyos vegyületei javíthatják a problémás viselkedést az autizmussal vagy fragilis X-szindrómával élő gyermekeknél.
Ezenkívül a Dr. Piomelli vezette tudományos csapat felfedezte, hogy a kannabinoidok nemcsak a normális társas viselkedés szabályozásában fontosak, hanem részt vehetnek az autizmus bizonyos formáit kísérő diszfunkcionális viselkedésben is. Piomelli így írja le a folyamatot:
„Az endokannabinoidok reményt kínálnak az autista gyermekek társas viselkedésének normalizálására azáltal, hogy erősítik a társas aktivitást és megzavarják romboló viselkedésüket.”
Megéri-e a kockázatot a kannabiszos kezelés?
Mivel a tudósokat a bizonyítékok vezérlik, kevesen hajlandók kannabiszt ajánlani az autizmus kezelésére. Az epilepszia kezeléséhez képest, amelyet már 1843-as dokumentumok is említenek, a legtöbb orvos számára egyszerűen nincs elég bizonyíték ahhoz, hogy jó lelkiismerettel gyógyszerként írhassanak fel kannabiszt.
Piomelli figyelmeztet, hogy az adagolás problematikus lehet, és a legtöbb szülő valószínűleg nem rendelkezik a megfelelő adagolás megítéléséhez és ellenőrzéséhez szükséges ismeretekkel. Ha ezt képzett szakember útmutatása nélkül teszik, annak súlyos következményei lehetnek.
„A farmakológiában minden az adagolásról szól. A kis adagok előnyösek lehetnek, míg a nagy adagok kárt okozhatnak. Az embereknek meg kell érteniük, hogy még ha az endokannabinoid-rendszernek védő szerepe van is, ez nem jelenti azt, hogy e rendszer aktiválása ne lehetne veszélyes. Továbbra is fennáll a kockázata, hogy az endokannabinoid-rendszer az ember ellen fordul. Még ha a szándék a társas viselkedés javítása is, például az ellenkezője is bekövetkezhet.”
„Az a tény, hogy növényről van szó, még bonyolultabbá teszi a dolgot. A legtöbb gyógyszer csak egyetlen hatóanyagot tartalmaz, a kannabisz viszont százakat. Ez egyrészt jó, másrészt rossz is lehet. Sokan a kannabisz hatékonyságát az úgynevezett entourage-hatásnak, vagyis a vegyületek közötti szinergiának tulajdonítják. Bár a szinergia meglehetősen előnyös lehet, annak a konkrét folyamatnak és vegyületnek a meghatározása, amely egy adott esetben segít nekünk, továbbra is nagyon problematikus.”
A legtöbb orvoshoz hasonlóan Piomelli sem ajánlja a kannabiszt az autizmus kezelésére, mert nincs elég szilárd bizonyíték. Az epilepsziával ellentétben az autizmuskutatás még nagyon korai szakaszban van. Piomelli ugyanakkor elismeri, hogy bizonyos esetekben a kannabisz alkalmazása érthető.
„Biztosan nem ítélkeznék azoknak a szülőknek a döntése felett, akik kétségbe vannak esve, és hajlandók kipróbálni. Csak annyit mondok: legyenek nagyon-nagyon óvatosak.”
Más szakemberek magánbeszélgetésekben elismerik, hogy azoknak a szülőknek, akik már minden lehetőséget kimerítettek, a kannabiszos kezelés lehetséges kockázatai elfogadhatók. Bernard Rimland, az Autism Society for Autism alapítója és az Autism Research Institute korábbi igazgatója szerint az orvosi kannabisz kockázatai nagyon enyhék például a Risperdalhoz vagy a pszichotróp gyógyszerekhez képest, amelyeket Dr. Rimland a legkevésbé hasznosnak és egyben a legveszélyesebbnek tart.
„A szülők és a betegek beszámolói arra utalnak, hogy az orvosi kannabisz többnyire ott hat, ahol minden más gyógyszer és terápia kudarcot vallott.”
És Ön mit gondol, kedves Olvasónk? Mi a véleménye az autizmus kannabisszal történő kezeléséről? Ossza meg velünk nézőpontját vagy tapasztalatait a hozzászólásokban!
Források: wikipedia.org leafly.com miekosblog.com/ cannabisscience.com hightimes.com
Képek: ladybud.com offline cleveland.com media-1.lifehack



