Kendermag-útmutató

Kendermagok útmutatója

Kender típusok

A kender három alapvető fajtára oszlik: sativa, indica és ruderalis. Az alábbiakban mindegyik fajtával külön megismerkedünk.

Sativa

Cannabis sativa (Cannabis sativa), műszaki kenderként is ismert, egyéves növény, amely melegre vágyik. Közép-Ázsiából származik. Elsősorban textíliák, papír és üzemanyag előállításához használják nyersanyagként. Továbbá a kozmetikában és élelmiszeriparban is használják. Ez tehát egy széles felhasználási spektrumot biztosító növény. A THC tartalom vagy nagyon alacsony vagy nulla.

Indica

Cannabis indica az északi Himalája és a Hindukus hegység területéről származik. A sativával ellentétben gyantát tartalmaz, amely kannabinoidokat tartalmaz (THC, CBD és egyebek).

Ruderalis

Cannabis ruderalis egy nagyon specifikus fajta és a sativához és indicához képest sokkal ellenállóbb. Főként a volt Szovjetunió déli államaiban és az északi Himalájában termesztik. A ruderalis a magasabb hegyvidéki területeket részesíti előnyben. A ruderalisban található anyagok mennyisége alacsonyabb, de termesztéskor megvannak az előnyei, és gyors növekedése miatt gyakran keresztezik más fajtákkal.

Kender nemek

A kendernek két típusú kromoszómája van, amelyek meghatározzák, hogy hím vagy nőstény növényről van-e szó. A kromoszómák aránya azonban megváltoztatható, ezáltal befolyásolhatjuk a kender végső kinézetét. A nemre nagy hatással vannak az alacsony vagy túl magas hőmérsékletek, a talaj pH-ja, a fény vagy a genetika.

A termesztők számára a magok bármilyen termelése rossz jel. Kialakulásukból felismerhetjük, hogy a nőstény növény hím pollennel került kapcsolatba.

Mikor ismerjük fel a nemet?

A növekedési fázisban a nem felismerése szinte lehetetlen. Az egyetlen jel, amely lehetővé teszi a nem becslését, a növény kinézete. A hímek általában magasabbak, de vékonyabbak, míg a nőstények sokat elágaznak. Autoflowering növényeknél a nemet az első négy héten belül felismerhetjük. A későbbi fázisokban a nemi jegyek már egyértelműen felismerhetők.

HÍM

A hím pollen X és Y kromoszómákat is tartalmaz. A hím növény egy héttel vagy négy héttel korábban kezd el virágozni, mint a nőstény. Az egyes virágok fokozatosan fejlődnek, nem egyszerre. A hím növények általában magasabbak, de kevésbé elágazók.

A hím alapvető jellemzői:

• pollen termelés,
• magasabb és karcsúbb növény,
• alacsonyabb hozamok.

NŐSTÉNY

A nőstény magok csak X kromoszómákat tartalmaznak. A pollennel ellentétben virágokkal rendelkeznek. A virágzási idő tíz naptól nyolc hétig terjed. Nagy hatással van rá a tápanyag mennyisége, a vetés ideje és maga a fajta is. A nőstény növények inkább szélességben növekednek, mint magasságban, ezért több foszforra is van szükségük.

A nőstény alapvető jellemzői:

• hatóanyag-termelés,
• sűrűbb növény,
• magasabb hatóanyag-tartalom.

HERMAFRODIT

A hermafrodit arról ismerhető fel, hogy nőstény és hím virágokat is termel. Képes ugyanis önmagát beporzani. A hermafrodit leggyakrabban kedvezőtlen körülményekre adott reakcióként jön létre, például alacsony vagy magas hőmérsékletre, kedvezőtlen környezeti hatásokra, genetikára vagy a talaj pH-jára. Nagy szerepet játszhat éppen a genetika, ezért ezeknek a növényeknek a magjai instabilak lehetnek, és ismét hermafrodita növény nőhet ki belőlük.

Ami a feminizált magokat illeti, akár 90%-os esély van arra, hogy nőstény növények nőnek ki belőlük, de egyben lehetőség van arra is, hogy hermafrodit nő ki belőlük. Ez az esély ugyan nagyon alacsony, de mégis létezik (körülbelül 1%).

Sativa vs Indica

A sativa és indica nem csak hatásaikban, hanem kinézetükben is különböznek egymástól. A sativa növények általában magasabbak és vékonyabb, hegyes levelekkel rendelkeznek. Az indica ezzel szemben robusztusabb és alacsonyabb. A levelei sokkal szélesebbek.

Többet megtudhat a sativával és indicával kapcsolatban cikkeinkben Sativa vs. Indica és Sativa vs. Indica 2.