Kender magok útmutatója
Kendermagok útmutatója
-
Alapvető információk a kenderről
- Kender típusok
- Kender nemek
- Sativa vs Indica
- Anyagtartalom a kenderben
- Anatómiai tulajdonságok
-
Mi alapján válasszuk a magokat?
- Kendermagok típusai
- Kender genetika
- Genetikai fajták
- Nemesítés
- Kender színek
-
Mit kell még figyelembe venni a választásnál?
- Kívánt hatások
- Termesztési hely, növekedési és virágzási idő
- Hogyan tartsuk fenn a magok csírázóképességét
Kender típusok
A kender három alapvető fajtára oszlik: sativa, indica és ruderalis. Az alábbiakban mindegyik fajtával külön megismerkedünk.
Sativa
Cannabis sativa (Cannabis sativa), műszaki kenderként is ismert, egyéves növény, amely melegre vágyik. Közép-Ázsiából származik. Elsősorban textíliák, papír és üzemanyag előállításához használják nyersanyagként. Továbbá a kozmetikában és élelmiszeriparban is használják. Ez tehát egy széles felhasználási spektrumot biztosító növény. A THC tartalom vagy nagyon alacsony vagy nulla.
Indica
Cannabis indica az északi Himalája és a Hindukus hegység területéről származik. A sativával ellentétben gyantát tartalmaz, amely kannabinoidokat tartalmaz (THC, CBD és egyebek). Pontosan a benne található THC miatt az indica kendert rekreációs célokra és orvostudományban használják.
Ruderalis
Cannabis ruderalis egy nagyon specifikus fajta és a sativához és indicához képest sokkal ellenállóbb. Főként a volt Szovjetunió déli államaiban és az északi Himalájában termesztik. A ruderalis a magasabb hegyvidéki területeket részesíti előnyben. A ruderalisban található anyagok mennyisége alacsonyabb, de termesztéskor megvannak az előnyei, és gyors növekedése miatt gyakran keresztezik más fajtákkal.

Kender nemek
A kendernek két típusú kromoszómája van, amelyek meghatározzák, hogy hím vagy nőstény növényről van-e szó. A kromoszómák aránya azonban megváltoztatható, ezáltal befolyásolhatjuk a kender végső kinézetét. A nemre nagy hatással vannak az alacsony vagy túl magas hőmérsékletek, a talaj pH-ja, a fény vagy a genetika.
A termesztők számára a magok bármilyen termelése rossz jel. Kialakulásukból felismerhetjük, hogy a nőstény növény hím pollennel került kapcsolatba.
Mikor ismerjük fel a nemet?
A növekedési fázisban a nem felismerése szinte lehetetlen. Az egyetlen jel, amely lehetővé teszi a nem becslését, a növény kinézete. A hímek általában magasabbak, de vékonyabbak, míg a nőstények sokat elágaznak. Autoflowering növényeknél a nemet az első négy héten belül felismerhetjük. A későbbi fázisokban a nemi jegyek már egyértelműen felismerhetők.
HÍM
A hím pollen X és Y kromoszómákat is tartalmaz. A hím növény egy héttel vagy négy héttel korábban kezd el virágozni, mint a nőstény. Az egyes virágok fokozatosan fejlődnek, nem egyszerre. A hím növények általában magasabbak, de kevésbé elágazók.
A hím alapvető jellemzői:
- pollen termelés,
- magasabb és karcsúbb növény,
- alacsonyabb hozamok.
NŐSTÉNY
A nőstény magok csak X kromoszómákat tartalmaznak. A pollennel ellentétben virágokkal rendelkeznek. A virágzási idő tíz naptól nyolc hétig terjed. Nagy hatással van rá a tápanyag mennyisége, a vetés ideje és maga a fajta is. A nőstény növények inkább szélességben növekednek, mint magasságban, ezért több foszforra is van szükségük.
A nőstény alapvető jellemzői:
- hatóanyag-termelés,
- sűrűbb növény,
- magasabb hatóanyag-tartalom.
HERMAFRODIT
A hermafrodit arról ismerhető fel, hogy nőstény és hím virágokat is termel. Képes ugyanis önmagát beporzani. A hermafrodit leggyakrabban kedvezőtlen körülményekre adott reakcióként jön létre, például alacsony vagy magas hőmérsékletre, stresszre, genetikára vagy a talaj pH-jára. Nagy szerepet játszhat éppen a genetika, ezért ezeknek a növényeknek a magjai instabilak lehetnek, és ismét hermafrodita növény nőhet ki belőlük.
Ami a feminizált magokat illeti, akár 90%-os esély van arra, hogy nőstény növények nőnek ki belőlük, de egyben lehetőség van arra is, hogy hermafrodit nő ki belőlük. Ez az esély ugyan nagyon alacsony, de mégis létezik (körülbelül 1%).

Sativa vs Indica
A sativa és indica nem csak hatásaikban, hanem kinézetükben is különböznek egymástól. A sativa növények általában magasabbak és vékonyabb, hegyes levelekkel rendelkeznek. Az indica ezzel szemben robusztusabb és alacsonyabb. A levelei sokkal szélesebbek.
A sativa általában energikus és eufórikus hatásokat okoz és kreativitást ébreszt. Ezzel szemben az indica pihentető hatást kelt, fokozza az étvágyat és segít az álmatlanság ellen.
Többet megtudhat a sativával és indicával kapcsolatban cikkeinkben Sativa vs. Indica és Sativa vs. Indica 2.
Anyagtartalom a kenderben
THC
A THC egy pszichoaktív anyag, amely a gyanta jelentős részét alkotja. A THC az endokannabinoid rendszer receptoraihoz kötődik, amelyeket aktivál és a memóriára, mozgásra, koncentrációra vagy időérzékelésre hat.
A kender THC tartalma fajtától függően változik. Egyes fajták csak 0,3%-ot tartalmaznak, míg mások több mint 20%-ot is tartalmazhatnak.
CBD
A CBD a kenderben található hatóanyag és nem pszichoaktív anyag. Mivel a kenderben található hatóanyagról van szó, a CBD-nek számos kedvező hatása van.
Megállapították, hogy enyhíti a szorongást, stressz, álmatlanság ellen hat, csökkenti a rohamok előfordulását, gyulladáscsökkentő vagy csillapítja a fájdalmat. A felsorolt panaszok mellett hatékony az